Figyelj oda, hogy mit osztasz meg a közösségi oldalakon

2020-12-11

Informatika könnyedén #facebook #gdpr #adatvédelem

Idén bevezetésre került a GDPR Adatvédelmi irányelvek Magyarországon is, amely nem csak az online és digitális világban jelentenek kötelezettséget, de a mindennapi életben is (főleg szolgáltatói oldalon).
A GDPR elsődleges célja a felhasználó személyiségi jogainak és adatainak védelme, valamelyest meghatározott keretek közé szorítva kényszerítve a különböző szolgáltatókat stb., arra, hogy megfelelő módon tárolják és kezeljék az adatainkat. Például: ne hagyja az asztalon az önéletrajzunkat a titkárnő, míg elmegy kávézni egy olyan épületben, ahol nincs porta szolgálat sem…

Gyakran találkozom olyan megosztott tartalmakkal közösségi oldalakon, amelyek még laikus szemmel nézve is biztosan megsértenek több hatályban lévő jogszabályt, amely akár meglehetősen súlyos jogkövetkezménnyel járhat.

A közösségi oldalak egy része, mint Facebook is, azért mert részben zárt tartalom megosztásra ad lehetőséget, vagyis csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára, attól még az valamilyen szinten mégis nyilvános tartalommegosztásnak számít, hiszen bárki számára elérhető.

A leginkább hétköznapi esetek, amelyekkel találkoztam manapság:

Egyre divatosabb autós eseményrögzítő kamerákkal készített felvételek megosztása, amelyben forgalomban résztvevő sokszor szabálytalankodó autósoknak nincs kitakarva a rendszáma. Akármennyire is szabálytalan dolgot mutat be a felvétel, mégis több hibát is elkövet az, aki egy ilyen felvételt közzétesz.

Több, 2019-ben megjelent internetes cikkben is olvasható:

„Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabály, amely kifejezetten tiltaná vagy engedélyezné az autós kamerák használatát. Nincs egységes, konkrét szabályozás a fedélzeti autós kamerákra és azok használatára vonatkozóan, mindezek ellenére jogsértést követ el az, aki ezeket használja. Ez a jogsértés a képmáshoz fűződő jog és a személyes adatokhoz fűződő jogok sérelme, de ez nem érhető tetten addig, míg a felvételt az autós nem teszi közzé, például az interneten vagy nem használja fel semmilyen eljárás során”

Idézet forrása: https://oroszhirek.hu/2019/03/07/legalis-magyarorszagon-az-autos-kamera-hasznalata/

Az autós forgalomban látni lehet olyan példákat is, amikor a gépjárművezető egyik kezében az okostelefont tartva videót készít, ami nem csak balesetveszélyes de szabálytalan is…

Legnagyobb problémát tehát a felvétel nyilvános közzététele jelenti adatvédelmi és személyiségi jogokat tekintve.

Nemrég mesélték nekem, hogy nem is gondolnánk, hogy a közterületen való multimédiás felvétel készítésen túl, még a magán ingatlanon lévő biztonsági kamerák elhelyezésének is komoly szabályozása van, azt sem lehet csak ész nélkül alkalmazni…

Az eddig leírtakból következik az is, hogy minden olyan egyszerű „mosolygós selfie” megosztása is már megkérdőjelezhető, amelyen más személyek is szerepelnek rajta jól felismerhető módon.
Például egy egyszerű fényképpel a más rajta szereplő személyek adott időben és helyen való tartózkodása is visszakövethető…

Természetesen különbség van nagyságrendben tartalomtól függően ezen esetek között.

Míg egy egyszerű esetben valaki meglátja magát egy fényképen, amin épp csukva van a szeme és nem tetszik neki, kérheti a képet megosztó személytől, hogy távolítsa el a képet, majd az egész véget is ér. Mégis mi van egy komolyabb szabálytalankodást bemutató videó esetében? Súlyos esetben akár a személy még ha nem is közszereplő, vagy politikai személy, a maga világában akár szinte élete végéig tartó megbélyegzésben részesülhet, így a rossz hír keltése már ismét egy újabb bűncselekmény.

Az ilyen megosztások alatt lévő kommentekben gyakran elhangzik nagy nyilvánosság előtt becsület csorbítására alkalmas kifejezés – amelynek szintén lehetnek komoly jogkövetkezményei.

Ezen közösségi felbolydulások akár önbíráskodáshoz is fajulhatnak, ami igen komoly dolog még akkor is, ha az például egy újabb nyilvános megszégyenítés akár csak egy iskolai folyosón tanítási szünetben.

Amikor valaki talál például egy személyi igazolványt, és minden adat kitakarása nélkül közzéteszi az arról készült fényképet jó szándékúan, az is nagyon megütheti a bokáját, de rossz esetben a tulajdonosnak is „okozhat sok fejfájást”…

A különböző talált tárgyakról készült fényképek megosztása a jó szándék mellett, feltételezhetően ismerethiány miatt a legtöbb esetben nem a megfelelő módon történik, hiszen ezeket a tárgyakat kötelező leadni a helyi Önkormányzatok ügyfélszolgálatán!

Javaslom, mielőtt hirtelenkedve bármit megosztasz, gondold végig többször is, hogy valóban jót teszel-e, és nem veszélyezteted azzal saját vagy a másik ember biztonságát, stb…

A talált személyes iratok bármely Kormány Hivatalban leadhatók, és ők valóban gondoskodnak arról, hogy eljusson a tulajdonosához, és ez igaz az forgalmi rendszámokra is.

Minden olyan szabálysértés, amely szerinted intézkedést követel, azt ne a közösségi oldalon oszd meg és várd a „nép haragját”, hanem ha szükségét érzed, tegyél hivatalos feljelentést a megfelelő szervnél.

Esetleg, ha példaként szeretnél bemutatni pár videót, képet vagy egyebet a közösségi oldalakon, azért, hogy az tanulsággal szolgáljon másoknak, akkor minimum takard ki a rendszámot, arcokat, egyéb adatokat. Viszont, ha nem tudod mi megfelelő eljárás, a legjobb, ha leírod szavakkal az esetet névtelen szereplőkkel! Persze ehhez venned kell a fáradtságot, hogy megfogalmazd értelmesen a mondandód, és több időbe fog telni egy „megosztás” gomb megnyomásánál…

Fontos megjegyeznem a félreértések elkerülése végett, hogy minden amit e bejegyzésben megemlítek, azok elsősorban példák arra vonatkozóan, hogy sokkal bonyolultabb kérdéskörről van szó jogi és egyéb magánéletbeli vonatkozásban is, mint azt elsőre gondolnánk. Mindemellett egyik példám, vagy megfogalmazásom sem kezelendő alapvető tényként, hiszen nem soroltam fel semmilyen jogi hivatkozást, és alátámasztást sem. Ezen irányú ismereteim vegyes forrásokból származnak, és akit érdekel a téma, vagy meg szeretne bizonyosodni bármilyen információ jelen időben való helyességéről, az bármikor megteheti a megfelelő szerveknél, Intézmények információs irodájában, vagy akár ingyenes jogi tanácsadáson túl a fizetős jogi szaktanácsadásig bárhol…